Zebegény, Alkotóház

A pályázat kiírása különös kérdést tesz fel: „Vajon a hagyományos települések belső magjában milyen építészeti magatartás, milyen viselkedés az, amely össze tudja kötni a múlt és a jövő világát”? Meglátásunk szerint a múltat és a jövőt egyszerűen a jelen köti össze, nem pedig valamiféle építészeti habitus. Következésképp olyan építészi magatartásra van szükség, amely korunk közösségeinek viselkedésmódját helyezi előtérbe ahelyett, hogy önmaga szeretne jövőt definiálni. Így célunk olyan építészet alkalmazása volt, amely nyitottságával tiszteletben tartja korunk dinamikusan változó igényeit, ugyanakkor a lehető legjobban szolgálja a mindenkori közösséget és annak épülését. Feladatunkat ezért egy méhkaptár működési elvéhez hasonlítottuk: létrehozni egy keretrendszert, amely keretei egyrészt változtathatóak, másrészt a használók saját rétegeket hagyhatnak rajta.

​

A terek definiálásánál fontosnak tartottuk, hogy minél több tér-köz jöjjön létre, mert meglátásunk szerint ezek a maradék, vagy nyitott terek azok, amelyek képesek befogadni az alkotó közösséget. Ezentúl a hagyományos, mai szóval talán kézművesnek mondható szerkezetek kortárs megfogalmazására törekedtünk. Így a hagyományos vázas-sövényfalat rétegeire bontottuk és ezen rétegeket feleltettük meg az alkotóház funkcióinak.

​

Tervezők: Bögös András, Németh Zoltán, Zilahi Péter

Típus: Középület, Alkotóház

Helyszín: Zebegény