Lipcsei Könyvvásár magyar pavilon

A labirintus, amely egy ismert élménytér, kifejező eszköze a fent említett minőségeknek. A szalagszerű épület emlékműként magasodik a kiállítóstanok felett, de nem törekszik a monumentalitás erejének fitogtatására. Nem teheti meg, hiszen

​

A semmi láthatatlan,
A semmi rejtőzködik,
A semmi észrevétlen,
A semmi lágy,
A semmi fehér.

​

Mi, a megalkotók tudatosan hagyunk nyitva kérdéseket a formatervezésről alkotott felfogásunk egyik legerősebb építőeleme a közönségünk fantáziájának tudatos használata. A tér együttérzésre sokféle asszociációt adogathat a látogató. A folytatólagos falak alkotta szögek a könyvlapok lapozáskori egymáshoz való viszonyát idézheti. A labirintusban való séta a könyvlapokon húzódó sorok közötti bolyongás élményét adhatja belesve, átlépve egy-egy szöközön (térközön). A következő sorba a látogatók valamilyen szinten kerülgetni fogják egymást, elférnek ugyan egymás mellett ketten, de már egyiküknek lapra kell fordulnia. Van ebben valami izgalmas, ahogyan az emberek szükségszerűen közel kerülnek, és divatos nyelven szólva match-eket játszanak egymással. Szerintünk ez élményszerű viszony.

​

Tervezők: Salát Zalán Péter, Sztranyák Gergely, 

Sztranyák Zsófia, Zilahi Péter

Típus: Pavilon 

Helyszín: Lipcse

Terv: Megvalósulás